Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Szibériai strandszezon

  Oroszországban a szibériai ember számít az igazi keményembernek , aki dacol minden kihívással és mindent képes is túlélni. Egy kis téli fürdőzés meg sem kottyan, nem csak a felnőtteknek, de a gyerekeknek sem.  Így megy ez ott, ahol nyolc hónap a tél.

 Talán ilyen egy igazi télapó, csak kicsit rövidebb a szakálla. Ha süt a nap, jöhet a strand....

....a a csábító víztükör.

Nem nagy művészet, csak bele kell menni a vízbe és előtte rendesen lezuhanyozni....

Lehet kádban is...

...gyerekjáték az egész.

Azért a hőstetteket meg kell örökíteni.

Anyával egyszerűbb....

....a vízben is.

Mások is ezt csinálják....

A folyó tündére ....

 Aztán irány a bár.....

...és Chopin bikiniben.

4 Tovább

Állatfajok a fitneszteremben

0 Tovább

Ez az igazi nagypénz !

  Lehetne fizetni vele bármelyik üzletben, csak egy böröndben kellene odavinned a pénztárcád helyett a Fülöp - szigeteken kiadott 100 000 pisost, amiből kiderül, hogy a piso a Fülöp - szigetek pénzneme. Egy  31,6 X21,6 cm-es valódi "lepedőről" van szó, amely 1998-ban került forgalomba , nagyobb, mint egy írógéplap és így néz ki:

   Vagyis egy igazi "nagypénz", a legnagyobb , amit valaha kiadtak. Az egyetlen probléma az, hogy csupán 1000 db van belőle és míg a kiadásakor 3800 euró, tehát egyből 180 000 piso volt az ára a piacon , ma már 10 000 eurót kell letenni érte, így valószínűleg nemcsak ez a legnagyobb forgalomban lévő pénzjegy a világon, de egyben az is, amelynek az értéke a legtöbbet növekedett a kiadása után . Vagy legalábbis nem kizárt, hogy az, ha  a vásárló erőt nézzük vagy valamilyen más összevetést, ami éppen ezt bizonyítaná...:-)

  A "nagypénzt" egyébként azért adták ki 1998-ban, mert éppen száz évvel azelőtt, a spanyolok elleni háború után  jelentették be a Fülöp -szigetek függetlenségét. Kicsit túlzottan optimistán , de ne vágjunk  a dolgok elébe.  A hazafias felkelők ugyanis  már 1896-ban széttépték a "cedulajukat" , vagyis a spanyol gyarmatosítók által kiadott igazolványt és felkelőkhöz méltón fegyveres harcba kezdtek Andres Bonifacio vezetése alatt. Bonifacio a központi alakja a bankjegy egyik oldalának is, annak ellenére, hogy szabadságharcosi karrierjének egy másik szabadságharcos, Emilio Aguinaldo vetett véget, aki kiszorította Bonifaciót a vezetésből majd a biztonság kedvéért ki is végeztette.

 Aguinaldó, hogy senki ne kételkedjen a szabadságharcosi szándékaiban és hogy pozitív összefüggésben is szerepeljen az utókor megemlékező újságcikkeiben, 1898-ban -amerikai segítséggel, akik végül is legyőzték a spanyolokat -  elszánt zászlólengetés közepette jelentette be a függetlenséget.Hogy ne bonyolítsa túl a dolgot, ezt saját lakóháza erkélyéről tette és éppen ezt  a jelenetet láthatjuk a pénzjegy egyik oldalán. Akkor még jóban voltak az amerikiakkal, onnan. a zászló piros-kék-és fehér színe.

  A spanyolok elleni harcba ugyanis belekeveredett  minden szabadságharcos jó barátja, az Amerikai Egyesült Államok, amely teljesen önzetlenül hadat üzent a spanyoloknak  Cuba és egyéb  szigetek, így a Fülöp - szigetek felszabadítása érdekében,... aztán logikus folytatásként a függetlenségét éppen kinyilvánító Fülöp -szigeteknek is, így Aguinaldo kénytelen volt korábbi barátai ellen harcolni, de 1901-ben szerencséjére élve elfogták.

 Az  amerikai barátok tehát először segíteni jöttek, de ez olyan jól sikerült, hogy a felszabadító háború befejezésekor az USA megérdemelt jutalomként saját maga gyarmatosította  a Fülöp -szigeteket.

  Mindenesetre Aguinaldó jóval hosszabb életvonallal rendelkezhetett a tenyerén, mint Bonifacio, mert 1946-ban még megélte a függetlenség kikiáltását és 1964 - ben halt meg.

  A Fülöp- szigetek pedig nem nagyon zilálta szét magát a történelmi igazság keresgélésével, így Bonifaciot és Aguinaldot is rátették a 100 000 pisora, bölcsen kimondva ezzel, hogy mindkettőjüknek igaza volt, csak nem egyszerre.

2 Tovább

Ezek a legjobb útifotók

   Idén is megrendezték Londonban a legjobb útifotók versenyét a "Travel Photograher of the Year"-t és mindjárt készült belőle egy jó kis kiállítás is.  Több, mint száz országból érkeztek a képek , volt "A világ színei", "Arcok, emberek,találkozások", "Fekete-fehér" kategória is, de olyasmi is, hogy " A Moment in Light" no meg az elmaradhatatlan mobiltelefonos és tabletes kategória . 

 Az egészet Marsel van Oosten nyerte, ami nem nagy csoda, mert a "National Geographic" - nak is dolgozik és véletlenül van egy ügynöksége is amelyik  ugyancsak véletlenül fotósoknak szervez utazásokat.

 Ez a győztes  kép, amely kajakosokat ábrázol fekete - fehérben Louisianaban .

 Itt a többi  kategóriagyőztes és díjazott kép.

Ezt Ly Hoang készítette a vietnami Tat Vien faluban egy biciklisről, aki halfogó varsákat szállított. Láthatóan minden helyet kihasznált.

A fiatal fotósok kategóriáját Chase Guttman , 18 éves amerikai fiú nyerte, aki a lesothoi Semonkong faluban fényképezte le ezt az öt pásztort.

Larry Louie tibeti imazászlócskák tengerét kapta lencsevégre  a kínai Tagong Sztyeppén és meg is nyerte a képpel a "Világ színei" kategóriát.

Sue O'Connel  nyolc kis rangooni szerzetespalánta tányérjába nézett bele - felülről.

 Egy kis cigarettaszünet - mondhatta magának ez a román földműves szántás közben, és csak véletlen, hogy Mitchell Kanashkevich a messzi Ausztráliából éppen ebben a pillanatban érkezett oda.

Tanítani lehetne ezt a fejdíszt, amelyet ez az etiópiai lány készített magának nem szokványos anyagokból, de rendkívül kreatívan. Úgy néz ki, ez vele jár, ha az ember a Dassaneh törzs lánya. 

 Palota, apartman vagy sátor:..a menyasszony fáradt és fel tudja mérni a helyzet komolyságát akkor is, ha egy mongol jurtában igazítják helyre értő kezek a ruhát és a fátylat. Csak el ne felejtse, hogy : "igen" !

 

Ez szó szerint egy valami. Amit a zsűri meg tudott állapítani, az annyi, hogy fényes és Izlandon kapta lencsevégre Spencer Cox az USA-ból.

Darwin is büszke lett volna, mint ez fóka , ha galapagosi őslakos lett volna. Az angol Philip Lee Harvey látta meg ezt a pózt, amely egy angol lord tartására emlékeztet. Minő véletlen.

A "Moment in Light" kategóriában a német  Uli Kunz nyert . Egy helgolandi alagútban kapta el ezt a teljesen természtesnek, minden beállítástól mentesnek tűnő pillanatot.

Nem könnyű felismerni, de a zsűrinek így is tetszett: egy kis bálna vízbeérése a Csendes  - óceáni Tonga szigete közelében. Hol máshol hordana az ember véletlenül egy fényképezőt magánál, ha nem a vízbe ugró kisbálnák mellett, nem ?

Ki tudja,miért fogja a fejét ez a földi kutya, de lehet, hogy csak az osztrák Brigitta Mosernek akart pózolni a Kis Karoo sivatagban, Dél-Afrikában. Vagy csak szégyellte magát egy kicsit, mert nem lakkozta ki a körmeit.

Nem, nem fantasy - táj, csak egy spanyol szeméttelep Andalúziában. Két madár, amelyek közül az egyikről azt  hiszem, hogy egy gólya, a másikról pedig hogy biztosan nem az.

A mobilos és tabletes kategóriában / iCaptured/ egy NIgériában, Benin városában készült kép lett a győztes. 

Elég egyenes ? Vagy elég ferde ? Vagy elég éles ? A kínai Jingtsu tartományban dolgozik ez a kínai kovács.

Hogy itt volt a leghidegebb, az biztos: James Morgan  Szibériában, a Jakut köztársaságban fotózta le ezt a büszke vadászt egy elejtett farkassal.

 A kiállítás még látható a londoni Docklands-Múzeumban.  Ha valaki éppen arra jár, nézze meg. És ne felejtsen fényképezőt magával vinni. Ha mégis, még mindig ott a mobil !

4 Tovább

A Nagy Háború civil újításai

   A Nagy Háború, vagyis ahogyan az Első Világháborút a kortársak nevezték, szinte mindenkinek mond valamit. Harcok, új fegyverek, végtelen számú áldozat, nagy tragédiák. De van jó néhány civil tárgy és megoldás, amely éppen ebben a háborúban és éppen a háború miatt került először a katonák, azután pedig a civilek mindennapjaiba.

A zipzár 

Még a 20. század kezdetén is gombok, akasztók és zsinórok tartották össze a legtöbb kabátot és egyéb ruhadarabot. Bár a zipzárt már a 19. század  közepén is ismerték, az Első Világháborúig gyakorlatilag nem használták.

 Ez akkor változott meg, amikor az USA hadseregét új harci öltözékkel látták el. Ezeket már zipzárral készítették és elsősorban a tengerészeket kellett eredményesebben megvédenie a szél és eső ellen.

 A háború után a zipzár megkezdte hódítását a civil öltözékek körében is.

Intimbetét

Az új, pusztító hatású fegyverek hatására már az első háborús év, 1914 végére milliók haltak és sebesültek meg. A világégés a háború egy teljesen új dimenzióját jelentette és így óriási kihívást jelentett a gyógyászat számára is. Az orvosoknak és a nővéreknek addig soha nem látott számú sebesültet kellett ellátniuk.

Az amerikai Kimberly – Clark cég egyik terméke különösen jó szolgálatokat tett. A viconsini cég még a háború kitörése előtt fejlesztette ki a „cellvattát”. Ez egy olyan kötszer volt, amely ötször több folyadékot volt képes magába szívni, mint az addig használt hagyományos pamutkötések –és még sokkal olcsóbb is volt.

De nem csak a tábori kórházakban használták az anyagot.  A Vörös Kereszt ápolónői hamar felfedezték a nagy felszívóképességű „cellvatta” más hasznos felhasználásának módját is – mint hasznos és hygiénikus védelmet a menstruáció idején.

 A Kimberly-Clark a háború után le is aratta a sikert a piacon: 1920-tól  „Kotex” néven gyártották az intimbetétét, pár évvel később ’Kleenex” néven dobták piacra a papír zsebkendőt.

Vérbank

De nem mindig volt elég csak bekötni a katonák sebeit. A sebesülések száma és jellege szükségessé tette nagy vérkészletek kialakítását.

 Csak 1914-ben fedezték fel a tudósok, hogy miként lehet olyan anyagok, mint a nátriumcitrát segítségével a vér alavadását megakadályozni és ezzel hosszabb ideig tárolni.  Pár évvel előtte az osztrák Karl Landsteiner írta le a különböző vércsoportokat.

 Ezek a felismerések tették lehetővé az első vérbankok kialakítását – azelső időkben csak nullás vérkonzervekkel, amelyet szükség esetén minden páciens el tudott viselni.

A képen sebesült német katonák láthatók egy tábori kórházban a keleti fronton 1915-ben.

Karóra

 

A nagy területeket beszóró tüzérségi tűz az Első Világháború újítása volt. Vele együtt és éppen miatta terjedt el  egy alig valamivel korábbi fejlesztés, a karóra.

 A tüzérek számára döntő volt a pontos időzítés. Egyrészt mindkét kezükre szükségük volt az ágyú üzemeltetésénél, másrészt a tüzet állandóan szinkronba kellett hozniuk a saját gyalogság tevékenységével. Az addig használatos zsebórákkal ez szinte  lehetetlen volt.

 A hadsereg így elég gyorsan felfedezte az addig nem igazán kedvelt karóra gyakorlati hasznát – a pontos időt egy gyors odapillantással meg lehetett állapítani és egyben két kézzel mozatni az ágyút, betölteni az újabb lövedéket.

 Az Első Világháború után a karóra gyorsan átvette a piacvezető szerepet a zsebórától.

Nyári időszámítás

Németországban már 1915-ben hiány mutatkozott a fűtőanyagokból. A hadiipar megnövekedett igénye mellett a brit tengeri blokád lehetetlenné tette a petróleum és a paraffin importját.

Hogy legalább tavasz  és ősz között csökkentsék a mesterséges fény iránti igényt és a legjobban kihasználják a természetes fényt, a Reichskanzlei 1916-ban előszedte Henry von Böttinger titkostanácsos néhány évvel korábbi ötletét, amelyben az óraátállítást javasolta.

Április 30-án eljött a nagy pillanat, az órákat egy órával előreállították. Az ötletet elkezdték a többiek is követni, mindössze három héttel később Nagy-Britannia is bevezette a „Daylight Saving Time”-ot, Később több másik hadviselő országban is bevezették a nyári időszámítást.

 A háború után a nyári időszámítást megszüntették, legközelebb Adolf Hitler vezette be újra 1940-ben, ugyancsak azért, hogy nyersanyagokat takarítson meg háborús célokra.

A a Skoda Művek fémöntödéjét ábrázolja Pilzenben.

Kvarclámpázás 

Nemcsak nyersanyagokból keletkezett hamar hiány, élelmiszerekből is gyorsan egyre kevesebb állt rendelkezésre –súlyos egészségügyi következményekkel. Szakértők szerint 1918-ra minden második berlini gyerek hiányosan táplálkozott.

 Sok kislány és kisfiú szenvedett angolkórban, az alultápláltság miatt nem fejlődtek a szükséges módon a csontjaik. A berlini orvos, Kurt Hukdschinsky elkezdte az angolkórban szenvedő betegeket a higany-kvarc-lámpa sugaraival kezelni. Úgy látták, az ultraviola fény erősítette a gyerekek csontjait.

Később bebizonyosodott, hogy az ultraviola fény a D-vitamin feldolgozását gyorsítja fel, amely nagyon fontos a csontképződéshez. Az úgynevezett „ Magaslati napfény” később is népszerű termék lett.

A képen 1904-ben egy német katona osztja meg a levesét egy francia kisfiúval.

Rádiókapcsolat 

1914-től egyre nagyobb mértékben vetették be a hadviselő felek a légierejüket. Zeppelinek és repülőgépek bombáztak olyan városokat, mint London vagy Antwerpen.

De a pilótáknak nem volt lehetőségük arra, hogy a földi csapatokkal kapcsolatba léphessenek, ami egy ütőképes légierő számára elengedhetetlen. Egy valami jelenthetett megoldást: a kábelnélküli kommunikáció.

A technológia az Első Világháború előtt még gyerekcipőben járt, de gyorsan fejlesztették tovább. Már 1916 végén elkészült az első olyan pilótasisak, amelyikben volt fülhallgató és mikrofon is.

Dokumentumfilm

Az akkor még ugyancsak fiatal médiumnak számító film is az Első Világháborúban élte meg ugrásszerű fejlődését. Elsőorban mint hatásos propagandaeszköz.

A gáztámadások, felületi bombázások és árokharcok következtében egy új típusú háború alakult ki  és civillakosság mohon falta a frontról érkező képeket. A dokumentumfilm nagyon népszerű lett.

 Bár a felvételeken gyakran beállított jeleneteket láthattak, az úl médium nagyon autentikusnak tűnt és addig ismeretlen közvetlenségű benyomást adott a harci cselekményekről. Amikor 1916-ban Angliában a „The Battle of the Somme”  - ot bemutaták, több, mint húsz millióan zúdultak a mozikba.

A német hadvezetés is felismerte a propagandalehetőséget: 1917-ben mutatták be a „Hőseinknél a Somme folyónál” c. filmet.

Filteres tea

A filteres teát a múlt század elején véletlenül fedezték fel. A us-amerikai teakereskedő, Thomas Sullivan  szeretett volna spórolni a szállítási költségeken és nehéz lemezdobozok helyett könnyű selyemzacskókba csomagolta az áruját. A vásárlól ezt még praktikusnak is találták, mert nem kellett leülepíteni, majd egy másik kannába tölteni a teát.

Németországban 1914 és 1918 között használták először a filteres teát. A drezdai  Teekanne cég használta fel Sullivan ötletét és kis gézzacskókba adagolta a katonáknak szánt teát. Ezeket a csapatoknál „teabombának” nevezték.

 Azt a fajta filtert, amelyet ma rajta egy kis gém kapoccsal ismerünk, csak 1949-ben szabadalmaztatták.

A képen német katonák 1915ben egy harcállásban a nyugati fronton.

Vegetáriánus kolbász

Legkésőbb az 1916-1917-es  „fehérrépa –tél” folyamán világossá vált, hogy Németirszágnak el kell gondolkodnia az alternatív élelmiszereken. Már 1914 óta érvényben voltak bizonyos korlátozások az alapvető élelmiszerek esetében, egy évvel később a kenyér már 50% - ban tartalmazot zabot vagy burgonyalisztet.
A későbbi szövetségi kancellár, Konrád Adenauer akkoriban Köln polgármestere volt. Az ő városa is szenvedett az élelmiszerhiánytól, elsősorban húsból és fehérjeforrásból volt kevés.  Adenauer, aki később is egy pepecselő feltaláló hírében állt, az éhség elleni harc során 1916-ban megalkotta a szójakolbászt –és ezzel megteremtette a mai kor sok vegetárius helyettesítő termékének alapját.
A szabadalmi kérvényt Németországban elutasították, de Adenauer 1918 június 26-án V.György angol királytól megkapta a szabadalmi jogot a húsmentes kolbászra.
A képen osztrák katonák lefoglalt állatokkal.

...és a mai szójakolbász.....


Veggie day

A húsmentes napok ötlete nem új, bár a zöld politikusoknak néha fájdalommal kell tudomásul venniük, hogy az emberek nem szívesen mondanak le a steakről vagy a szalámiról.

 De a nélkülözéssel teli háborús években az embereknek nem volt más választásuk. 1915-tők Németországban a húsfogyasztást államilag szabályozták és húsmentes napokat rendeltek el.  Először csak iparosoknak és kereskedőknek, később a teljes lakosságnak is.

1916-tól hétfőn szerdán és pénteken tilos volt húst enni és ennek betartását a külön erre a célra alapított Népélelmezési Hivatal ellenőrizte és a kihágásokat jelentős pénzbírsággal sújtotta. 

4 Tovább

cubalibre

blogavatar

Ki tudja, hogyan változik holnap a tegnap. Esély mindenesetre van rá.

Utolsó kommentek