Lehetne fizetni vele bármelyik üzletben, csak egy böröndben kellene odavinned a pénztárcád helyett a Fülöp - szigeteken kiadott 100 000 pisost, amiből kiderül, hogy a piso a Fülöp - szigetek pénzneme. Egy  31,6 X21,6 cm-es valódi "lepedőről" van szó, amely 1998-ban került forgalomba , nagyobb, mint egy írógéplap és így néz ki:

   Vagyis egy igazi "nagypénz", a legnagyobb , amit valaha kiadtak. Az egyetlen probléma az, hogy csupán 1000 db van belőle és míg a kiadásakor 3800 euró, tehát egyből 180 000 piso volt az ára a piacon , ma már 10 000 eurót kell letenni érte, így valószínűleg nemcsak ez a legnagyobb forgalomban lévő pénzjegy a világon, de egyben az is, amelynek az értéke a legtöbbet növekedett a kiadása után . Vagy legalábbis nem kizárt, hogy az, ha  a vásárló erőt nézzük vagy valamilyen más összevetést, ami éppen ezt bizonyítaná...:-)

  A "nagypénzt" egyébként azért adták ki 1998-ban, mert éppen száz évvel azelőtt, a spanyolok elleni háború után  jelentették be a Fülöp -szigetek függetlenségét. Kicsit túlzottan optimistán , de ne vágjunk  a dolgok elébe.  A hazafias felkelők ugyanis  már 1896-ban széttépték a "cedulajukat" , vagyis a spanyol gyarmatosítók által kiadott igazolványt és felkelőkhöz méltón fegyveres harcba kezdtek Andres Bonifacio vezetése alatt. Bonifacio a központi alakja a bankjegy egyik oldalának is, annak ellenére, hogy szabadságharcosi karrierjének egy másik szabadságharcos, Emilio Aguinaldo vetett véget, aki kiszorította Bonifaciót a vezetésből majd a biztonság kedvéért ki is végeztette.

 Aguinaldó, hogy senki ne kételkedjen a szabadságharcosi szándékaiban és hogy pozitív összefüggésben is szerepeljen az utókor megemlékező újságcikkeiben, 1898-ban -amerikai segítséggel, akik végül is legyőzték a spanyolokat -  elszánt zászlólengetés közepette jelentette be a függetlenséget.Hogy ne bonyolítsa túl a dolgot, ezt saját lakóháza erkélyéről tette és éppen ezt  a jelenetet láthatjuk a pénzjegy egyik oldalán. Akkor még jóban voltak az amerikiakkal, onnan. a zászló piros-kék-és fehér színe.

  A spanyolok elleni harcba ugyanis belekeveredett  minden szabadságharcos jó barátja, az Amerikai Egyesült Államok, amely teljesen önzetlenül hadat üzent a spanyoloknak  Cuba és egyéb  szigetek, így a Fülöp - szigetek felszabadítása érdekében,... aztán logikus folytatásként a függetlenségét éppen kinyilvánító Fülöp -szigeteknek is, így Aguinaldo kénytelen volt korábbi barátai ellen harcolni, de 1901-ben szerencséjére élve elfogták.

 Az  amerikai barátok tehát először segíteni jöttek, de ez olyan jól sikerült, hogy a felszabadító háború befejezésekor az USA megérdemelt jutalomként saját maga gyarmatosította  a Fülöp -szigeteket.

  Mindenesetre Aguinaldó jóval hosszabb életvonallal rendelkezhetett a tenyerén, mint Bonifacio, mert 1946-ban még megélte a függetlenség kikiáltását és 1964 - ben halt meg.

  A Fülöp- szigetek pedig nem nagyon zilálta szét magát a történelmi igazság keresgélésével, így Bonifaciot és Aguinaldot is rátették a 100 000 pisora, bölcsen kimondva ezzel, hogy mindkettőjüknek igaza volt, csak nem egyszerre.